Dermatomyositisben fokozott a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata, azonban a betegség egyik altípusában meglévő bizonyos autoantitestek csökkentik a rák kockázatát.

A molekuláris medicina egyik perspektivikus területét képviselő oligonukleotid-terápia rövid, szintetikus nukleinsavakat alkalmaz specifikus gé­nek, illetve fehérjék működésének befolyásolására. Az összefoglaló a ma már gyakorlati eredményeket is felmutató, de sikertörténetnek még nem tekint­hető tudományterület jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit mutatja be.

BEVEZETÉS
Míg az AML 50 évvel ezelőtt inkurábilis betegség volt, jelenleg a 60 évnél nem idősebb betegek 35−40%-a meggyógyul, míg ugyanez a 60 évnél idősebbekben 5−15%-ra tehető. Az intenzív terápiára nem alkalmas idősebb betegek esetén csak 5−10 hónapos átlagos túlélés várható.

Az AML nagyfokú molekuláris heterogenitása, illetve annak prognosztikai szerepe már ismert, de ezen adatok csak most kezdenek jobb terápiás eredményekhez vezetni. Jelen összefoglaló a nem promyelocytás akut myeloid leukaemiák klasszifikációjának, prognosztikai faktorainak, illetve terápiájának újdonságait mutatja be.

A hepatocelluláris karcinóma (HCC) gyakori, rossz prognózisú daganatos betegség, melynek előfordulása folyamatosan nő. A megfelelő kezelés ki­választását számos tényező befolyásolja, köztük a májfunkció, a tumorok mérete és száma, illetve a portális hipertenzió vagy kísérő betegségek je­lenléte. A cikk áttekintést ad arról, hogy HCC esetében mely kuratív vagy palliatív kezelések jöhetnek szóba.